Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Énekdolgozat (tanulói példány)

Ezt kaptuk e-mailben három nappal a dolgozat előtt, vö. füzet. - a szerk.


10. évf. Záró dolgozat – tanulói példány

1.      Melyek a mise állandó részei?

Írd sorrendbe ( latinul / magyarul )

-         Kyrie eleison! – Uram, irgalmazz!

-         Gloria in excelsis Deo – Dicsőség a magasságban Istennek

-         Credo in unum Deum – Hiszek egy istenben…

-         Sactus-Benedictus – Szent vagy-Áldott vagy…

-         Agnus Dei – Isten báránya…

2. A reneszánsz kórusmuzsikának milyen műfajai vannak?

Motetta: egyházi, latin szövegű, témája meghatározott, többszólamú

Madrigál: világi, anyanyelvű, témája az ember/ öröm, bánat, szerelem stb./,többszólamú

3. Milyen hangszerek tartoznak a következő hangszercsaládokba?

Mi alapján soroljuk be a fúvós hangszereket? –

Nem az anyaga, hanem a megszólaltatás  módja szerint!

Fúvósok Fafúvósok /náddal                         Rézfúvósok /tölcsérrel

fuvola                                     trombita

oboa                                        harsona( pozan )

klarinét                                    kürt

angolkürt                                 tuba

szaxofon

fagott

 

Vonósok:    hegedű, mélyhegedű= brácsa, cselló= gordonka, nagybőgő=gordon

Ütősök:  üstdob= tympani, nagydob, pergődob, xilofon, triangulum=fémháromszög,

cintányér, harangjáték, gong

Billentyűsök: zongora, csembaló, cseleszta, orgona

Pengetősök: gitár, lant, (koboz, bouzouki, szitár stb.)

Ezek a hangszerek a szaxofon , a pengetősök és a billentyűsök kivételével a klasszikus zenekar hangszerei.

DE! A szimf. zenekarban lehetnek( gitár, szaxofon ) egy versenymű szólóhangszerei.

  1. Helyezd el a hangszereket ( a nevüket kiírva! ) a szimfónikus zenekar ülésrendje szerint!

Rajzold le a félkör ívet, ahogy szoktuk, úgy könnyebb!

  1. Nevezd meg a zenetörténeti korszakokat kronológiai sorrendben és írj minden korszakhoz legalább  3 zeneszerzőt!

Gregorián/ X.-XI. sz. /:   nem tudsz nevet írni

Reneszánsz/ kb. 1400-1600 /: Josquin des Prez, Orlandus Lassus, Giovanni Pierluigi da Palestrina, Claudio Monteverdi stb.

 

Barokk/ kb. 1600-1750 /: Henry Purcell, Antonio Vivaldi, A. Corelli, Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Handel, Jean Baptiste Lully   stb.

 

Bécsi klasszika/ kb. 1750-1820 /: Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven   stb.

 

Romantika /kb. 1820-1900 /: Franz Schubert, Robert Schumann,                                                    Erkel Ferenc, Felix Mendelssohn- Bartholdy, Liszt Ferenc, M.. Muszorgszkij, P.I. Csajkovszij, Frederich Chopin, H. Berlioz, Johannes Brahms, Richard Wagner, Gustav Mahler, Anton Bruckner, G. Rossini, Giuseppe Verdi, G. Rossini, N. Paganini,

B. Smetana, A. Dvorak, E. Grieg  stb.

 

XX. század: Kodály Zoltán, Bartók Béla, Richard Strauss, Igor Sztravinszkij, A. Schönberg,

M. Ravel, Claude Debussy, Carl Orff, George Gershwin, Leonard Bernstein,

Ligeti György, Kurtág György, K. Penderecki, Szokolay Sándor stb.

  1. Mikor tapsolsz, ha egy klasszikus hangversenyen egy több tételből álló zeneművet

hallgatsz / pl.: szimfóniát, versenyművet, vonósnégyest, szonátát, szvitet /?

Akármennyire tetszett is, CSAK A LEGVÉGÉN!!!!!!!!!!!!

  1. Írd az opera címe mellé a zeneszerző nevét!
    1. Szöktetés a szerájból :
    2. Figaró házassága:
    3. Don Giovanni= Don Juan :         > W. A. Mozart
    4. Cosi fan tutte:
    5. A varázsfuvola:
    1. Fidelio:       > Beethoven

-     Hunyadi László:

-     Bánk bán:                            > Erkel Ferenc

    1. Rigoletto:
    2. Aida:                > Verdi
    3. Traviata:

-     Walkür:

-     A bolygó hollandi:

-     A nürnbergi mesterdalnokok:            > Richard Wagner

-     Parsifal:

    1. Bohémélet:
    2. Pillangókisasszony:         >   Giacomo Puccini
    3. Tosca:
    4. Turandot:
    1. Salome:          >   Richard Strauss
    1. A kékszakállú herceg vára:          >  Bartók Béla
    1. Háry János ( daljáték, nem opera ):
    2. Székelyfonó ( ez sem opera ):               >   Kodály Zoltán
    1. Vérnász:           >    Szokolay Sándor
  1. Ki a szerzője a műveknek és mi a műfajuk?

 

szerző

 

a mű címe

 

műfaja

O.Lassus

Visszhang

madrigál

G. F. Handel

Messiás

oratórium

J. S. Bach

h- moll zenekari szvit

szvit

J. S. Bach

Brandenburgi versenyek (1-6 )

versenymű

J. S. Bach

Máté- passió

passió

A. Vivaldi

A négy évszak

versenymű

W. A. Mozart

Requiem

gyászmise

W. A. Mozart

Jupiter szimfónia

szimfónia

W. A. Mozart

Kis éji zene

szerenád

L. v. Beethoven

Egmont nyitány

nyitány

L. v. Beethoven

V.( Sors ) szimfónia

szimfónia

F. Chopin

Forradalmi etüd

etüd

Liszt Ferenc

Les Preludes

szimfónikus költemény

Csajkovszij

Diótörő

balett

Muszorgszkij

Egy kiállítás képei

zongoradarab

Sztravinszkij

Tavaszi áldozat

zenekari darab

Bartók Béla

A kékszakállú herceg vára

opera

Bartók Béla

Concerto zenekarra

concerto

Kodály Zoltán

Psalmus Hungaricus

oratórikus mű

Kodály Zoltán

Jézus és a kufárok

kórusmű

 

  1. Kinek melyik művében szerepelnek?

Sarastro

Mozart: Varázsfuvola

Radames

Verdi: Aida

Melinda

Erkel: Bánk bán

Judit

Bartók: A kékszakállú herceg vára

Almaviva gróf

Mozart: Figaró házassága.,    Rossini: Sevillai borbély

Cillei Ulrik

Erkel: Hunyadi László

Örzse

Kodály: Háry János

Violetta

Verdi: Traviata

Brünhilde

Wagner: Walkür

Cso-cso-szán

Puccini: Pillangókisasszony

  1. Állítsd össze a vegyeskar szólamait hangfajok szerint!

Női szólamok a magastól a mélyig: szoprán, mezzo, alt

Férfi szólamok a magastól a mélyig: tenor, bariton, basszus

  1. Ki vezényli a zenekart és ki vezényli a kórust?

zenekar: karmester ( dirigens )

kórus: karvezető ( karnagy )

  1. Melyik zenetörténeti korban születtek az alábbi műfajok?

Magyarárz el, melyikre mi a jellemző!

    1. reneszánsz: madrigál, motetta, mise
    2. barokk: oratórium, opera, versenymű, szvit
    3. bécsi klasszika: vonósnégyes, szimfónia, szonáta
    4. romantika: szimfónikus költemény, etűd, impromptu, nocturne
    5. XX. sz.:  sprechgesang, jazz
  1. Válaszd ki aláhúzással, mely kifejezések illenek egy népdal elemzéséhez!

( Csak a helyes megoldásokat írom ide! : pentatónia, kvintváltás, ereszkedő dallamvonal, kupolás dallamrajz, parlando, rubato, visszatérő sorszerkezet, tempo giusto, alacsony szótagszám, régi stílus, új stílus )

  1. Milyen instrumentális( hangszeres ) és vokális ( énekelt ) zenei műfajokat ismersz?

Magyarázd meg, melyikre mi a jellemző!

Instrumentális ( hangszeres ): szvit, concerto=versenymű, vonósnégyes, szonáta, szimfónia,

szimfónikus költemény, etűd, nyitány stb.

Vokális ( énekelt ): motetta, madrigál, kórusmű, opera, oratórium, kantáta, passió, dal

  1. Mit tudsz a klasszikus szimfóniáról?

4 tételes zenekari darab (Joseph Haydn alakította 4 tételessé, a ¾-es III. tételt ő iktatta be )

- I. gyors

- II. lassú

- III. menüett

- IV. gyors

A XIX. században nagy változáson megy keresztül a műfaj. Korszakos jelentőségű                     Ludwig van  Beethoven IX. szimfóniája, melynek IV. tételében a szerző Schiller Örömódáját megzenésítve kórust, szólistákat alkalmaz a zenekar mellett ( mint egy oratóriumban, vagy kantátában. ). Később a tételek száma is megnő.

  1. Írd le annak az operának a tartalmát ( szerző, szereplők nevével együtt ), amelyik legjobban megtetszett! Mindegy, melyik zenetörténeti korszakból való!

( Lapozd fel az Operák könyvét, ha nem emlékszel pontosan rá!!! )

  1. Mit jelent: „jeles napok”?

Azokat a napokat nevezzük így, melyekhez valamilyen állandó népszokás, vagy hiedelem kapcsolódik. / pl.: advent, karácsony, újév, húsvét, farsang, pünkösd stb. /

  1. Mit nevezünk zenei hangnak? – a levegő rezgésének szabályos, periódikus mozgását. Milyen tulajdonságai vannak? – hangmagasság, hangerő, hangérték, hangszín, rezonancia

/ segítségedre van a „ Kulcs a muzsikához” tankönyv 278. oldaltól! /

  1. Mi az akkord? – több, legalább 3 különböző hang együttes megszólalása.

/ Bővebben a tankönyv 302. oldalán olvashatsz róla. /

A „Kulcs a muzsikához” kemény borítós tankönyvből  kiegészítheted !!

0 Tovább

Pedagógiai program - Patrónus

Az alábbiak az AKG pedagógiai programjából származnak, mely itt tölthető le teljes egészében. Ebben a posztban veszem végig az általam érdekesebbnek talált elemeket.

 
7.4.3.Patrónusi feladatok

Az AKG a patrónusi feladatkör meghatározásával a középiskolákban nem megszokott munkakört hozott létre, munkája alapvetően eltér az osztályfőnöki teendőktől. A patrónus az egyes tanuló felnőtt szakértő segítője, nevelője öt illetve hét éven át. A patrónus munkáját a kisiskolai pedagógusközösség tagjaként, a többi patrónussal, más szaktanárokkal összehangolva közösen, velük egyeztetve végzi. A pedagógiai funkciók megjelenítője, az iskolai értékek feladatok közvetítője a patrónus. Intézményesülés hiányában, a szülők, a tanulók számára a patrónus „ maga az iskola”. A patrónusi szakfeladat sajátos szakmai követelményeket állít a tanárok elé, ezért szükséges az AKG-ra felkészülni próbaidővel, továbbképzéssel.
Feladatai
1.      Részt vesz a tanulók felvételijében, a felvételi előkésztésében, lebonyolításában. Az egyik szóbeli bizottság vezetőjeként döntéshozó felvételi ügyekben.
2.      Minél előbb (legfeljebb az első félév alatt), minél alaposabban ismerje meg a tanuló személyiségjegyeit, életét, szociális körülményeit, a család anyagi, kulturális viszonyait, a tanuló adottságait, érdeklődési körét, motivációs bázisát.
3.      Közös megbeszélések, egyéni tapasztalatok alapján a szülőkkel egyeztetve személyre szóló hosszú távú fejlesztési programot alakít ki, melyet – az új információk alapján – folyamatosan korrigál. Az egyéni fejlesztési program igazodik a tanuló életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz, körülményeihez. Figyelembe veszi a kisiskolai szaktanárok véleményét, a gyerek változásait. Tartalmazza a tanuló hatékony tanulása, sikeres iskolai élete, s az élet egyéb területein való boldogulása érdekében elvégzendő feladatokat, a direkt és indirekt pedagógiai eljárásokat, teendőket.
4.      Kiemelt feladata, közvetlen – tevékenységekben és verbálisan megjeleníthető – és a közvetett érték- és normaközvetítés, az életkorhoz igazodó mentálhigiénés, önismereti és kommunikációs fejlesztés egyaránt.
5.      Kiemelt feladata továbbá a tanuló pályaválasztásának kialakítása, segítése, az ehhez szükséges képességek fejlesztésének tudatosítása, a reális énkép, a racionális jövőkép megfogalmazása.
6.      Személyes ráhatással, egyéni és közös beszélgetésekkel és programokkal, rendszeres kapcsolattartással – mind a szaktanárokkal, mind a szülőkkel –, folyamatos ellenőrzéssel, rendszeres írásbeli és szóbeli értékeléssel, direkt és indirekt pedagógiai eszközökkel törekszik a gyerekeket a számukra leginkább megfelelő úton tartani. Élet- és munkarendjüket, szabály és normatudatukat, tanulásukat segíteni, alakítani.
7.      Képviseli az iskolában a tanulókat. Képviseli érdekeiket, közvetíti – ha szükséges – problémáikat.
8.      Egy patrónustanárhoz tartozó 10–14 gyerek, egy „fészekaljat” alkot. Egy fészekalj nem feltétlenül közösség, mert minden tanulónak külön patrónusa a patronáló tanár. Az évek alatt kell, hogy legyenek közös programjaik, közös vállalásaik, feladataik, de a fészekalj nem tanulmányi, képzési egység, nem közös feladatra szerveződött.
9.      A tanuló minden iskolai döntésében részt vesz. Nélküle a tanulót érintő lényeges ügyekben nem lehet dönteni.
10.A patrónus heti rendszerességű „csibefoglalkozáson” találkozik közösen patronáltjaival. A csibefoglalkozások tematikáját, módszertani ajánlásait a kisiskola patrónusai közösen fogalmazzák meg a hét évre szóló közös program, éves munkatervének keretei között. A patrónus a fészekalj beszélgetéseken tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet információiról és a következő időszak feladatairól is.
11.A patrónus hetente legalább egyszer alkalmat biztosít a gyerekek számára beszélgetésre, négyszemközt is és az egész fészekaljjal közösen is, függően a beszélgetés témájától.
12.Az iskolai házirend hiányában a kisiskolák patrónusai közösen alakítják ki az egyes életkorokra, gyerekekre vonatkozó eljárási szabályokat, normákat. Az egyeztetett feladatokat a kisiskola valamennyi patrónusának el kell látnia.
13.Egyéni fejlesztési program keretében kialakítja az egyéni foglalkozás módját, s ezt a tanulóval – életkorához igazodó formában – megbeszéli. A patrónus az adott keretek között a szabály- és normatudat kialakulása és érvényesítése érdekében – függően a tanuló életkorától, adottságaitól, motivációjától, körülményeitől – egyéni eljárásokkal, személyes eszközöket alakít ki, és azt a tanulóval megállapodás, napi együttműködés keretei között betartatja és a hétköznapok során ellenőrzi.
14.A patrónus jogosult és kötelezett a tanuló minden iskolai ügyében eljárni (pl. jutalmazni, fegyelmezni stb.). Rendkívüli esetekben (pl. kiemelkedő eredmények, jutalmazás, büntetés, a megállapodásoktól a tanuló érdekében való eltérés stb.) köteles a kisiskola vezetőjével, szükség esetén a többi patrónussal, szaktanárokkal, szülőkkel, általánosan az adott ügyben érdekeltekkel egyeztetni.
15.A patrónus tartja a kapcsolatot a szülőkkel. Tájékoztatja őket a tanuló iskolai munkájáról, pedagógiai, képzési ügyekről éppúgy, mint anyagi kérdésekről, vagy más programokról. A rendszeresen tájékoztatás kötelezettsége azt jelenti, hogy a szülőket a tanuló iskolai életéről, tanulmányi eredményeiről, legalább havi rendszerességgel értesíti, s félévente legalább kétszer személyes megbeszélést is folytat, s minden lényeges kérdésben egyeztet velük.
16.A patrónus a tanuló családjának anyagi viszonyainak ismeretében segíti az alapítvány és a család hosszú távú szerződésének megkötését, ösztöndíjkérelme estén véleményezi azt.
17.A kisiskola patrónusai közösen végzik a munkájukat. A kisiskolai konferencián, egyeztetik a kisiskola feladatait, megbeszélik a következő időszak munkáját, közösen értékelik az előző időszakot, legalább havi rendszerességgel megbeszélik az egyes tanulókkal kapcsolatos teendőket.
18.A patrónus tartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, segíti őket, hogy a gyerekek adottságaiknak leginkább megfelelő terhelést kapják, tájékozódik a tanulók tantárgyi előmeneteléről, órai munkájáról.
19.A patrónus részt vesz a kéthetente tartandó kisiskolai konferencián, együttműködik annak előkészítésében, programjának megvalósulásában.
20.A patrónus aktívan részt vesz a kéthetente tartandó összpatrónusi megbeszéléséken, az év végi összegző nevelőtestületi záráson.
21.A patrónus legalább évente írásban részletesen értékeli a tanulók fejlődését, személyiségének változásait, munkáját, s javaslatot tesz a feladatokra a további időszakra. Ezt az értékelést a tanulóval egyezteti, s megismerteti a szülőkkel, más szaktanárokkal. Az értékelésből származó feladatokat rövidebb-hosszabb távra megtervezi, s az érintettekkel egyezteti.
22.A patrónus rendszeresen tájékozódik a tanuló iskolai életéről, tanulmányi eredményeiről, órai, otthoni munkájáról, dolgozat és beszámoló eredményeiről, iskolán kívüli elfoglaltságairól. A tanuló éves munka- és órarendjét, a patrónussal közösen, vele egyetértésben állíthatja csak össze. A 12.–13. évfolyamon a tanuló órarendjét, választott programjait, a szülők, a patrónus és a tanuló közösen állítja össze. A végső döntés – egyeztetés után – a tanulóé.
23.A patrónusnak tudnia kell, hogy iskolaidőben hol tartózkodik a tanuló, ellenőrzi a hiányzásait, nyilvántartja azokat. Információ hiányában azonnal tájékoztatja a szülőket, ill. tájékoztatást kér tőlük. 
24.A patrónus részt vesz a tanuló iskolai döntéseiben, ellenőrzi azok teljesülését, nyilvántartja előrehaladását programjait, tanácsaival segíti döntéseit.
25.A patrónus döntései a tanulóra vonatkozóan kötelező jellegűek. (De velük kapcsolatban a tanuló fellebbezhet a kisiskolai nevelőközösséghez, a pedagógiai vezetőhöz, valamint az Iskolabírósághoz.)
26.A patrónus a gyerekek egyetértésével és együttműködésével csibeprogramokat szervez. A gyerekek életkorának, szükségleteinek megfelelő kulturális, közösségi rendezvényeket készít elő, bonyolít le. Amennyiben a programot a tanulók szervezik az előkészítést, feltételeket ellenőrzi ill. részt vesz a csibeprogramokon.
27.A patrónus feladata a digitális naplóban rögzíteni a csibefoglalkozások tematikáját, illetve nyomon követni a tanulók szakórai részvételét – igazolni hiányzásait, ellenőrizni tanulmányi eredményeit, az azokból fakadó feladatokat a tanulóval, szülővel egyeztetni.
28.A törzslap vezetése, a bizonyítvány kiállítása a patrónus feladata.
29.A patrónusi munka része az egyéni és csibefoglalkozásokon túlmenően a kisiskolai programok szervezése, lebonyolítása – a többi patrónussal közösen –, az azokon való részvétel, ill. a tanulói részvétel biztosítása. A patrónusok feladata továbbá az össziskolai programok, hagyományok az adott évfolyamon a kisiskolára háruló részének előkészítése, lebonyolítása és az azokon való részvétel.
30.A patrónus a kisiskola többi patrónusával közösen előkészíti, megszervezi, lebonyolítja a témaheteket, értékeli az ott folyó tanulói, közös munkát.
31.A tanulóra vonatkozó minden hivatalos intézményi, szakmai, pedagógiai, döntésben részt vesz, a velük kapcsolatos pedagógiai, szakmai, adminisztrációs feladatokat is ellátja. Így pl. kiemelten a továbbtanulás, pályaválasztás, érettségi, nyelvvizsga, Más külső tanfolyamok, vizsgák, OKTV, helyi tanulmányi versenyek, külföldi utak, programok.
32.A patrónusnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló hivatalos nyilvántartásával, tanulói jogviszonyával kapcsolatos feladatokat (gazdasági ügyek, adminisztráció, digitális napló, diákigazolvány, biztosítás stb.).
0 Tovább
123
»

Alternativity

blogavatar

Az iskolákról, az iskolámról, a meg nem beszélt problémákról. Írja: egy AKG-s diák.

Utolsó kommentek